Folyamatok és kontrollok független felülvizsgálata, megállapításokkal és priorizált fejlesztési javaslatokkal. Kiemelt belső ellenőrzési területek a gazdálkodás tekintetében: 1. Az ellátott feladat és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásának összhangja. 2. Az előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása. 3. Humánpolitika, munkaerő, létszám és illetménygazdálkodás. 4. Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, kihasználtság, fenntartás és fejlesztés és egyéb erőforrások felhasználása. 5. Saját bevételek alakulása, elszámolása, szabályos felhasználása. 6. Kötelezettségvállalások megalapozottsága, előirányzatokkal való összhangja. 7. Működés, gazdálkodás szabályozottsága, bizonylati rend, okmányfegyelem. 8. Beszámoló, és üzleti tervek megvalósításának ellenőrzése. 9. Céljellegű előirányzatok szabályos felhasználása. 10. Számviteli rend, és számviteli szabályok betartása. 11. Pénztárak és kifizetőhelyek ellenőrzése, vagyonvédelem megszervezése, szabályozottsága, előírásainak betartása. 12. Beruházások, beszerzések ellenőrzése. (Közbeszerzési eljárások ellenőrzése) 13. A kapcsolódó intézmények, illetve az adott támogatások, pályázatok elszámolásának ellenőrzése. További kiemelt ellenőrzési feladatok: - a tervezés, operatív gazdálkodás a számviteli, bizonylati rend és a beszámolási kötelezettség jogszabály szerinti tartalommal történő teljesítésének ellenőrzése,
Kockázatok azonosítása és értékelése, kockázati térkép és gyakorlati intézkedési terv a csökkentéshez.Informatikai audit, informatikai kockázatelemzés: Az informatika fokozott ellenőrzési terület. Cél, hogy az ügyfél megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és a felhasználóknak folyamatos üzembiztonságot biztosítson. Informatikai audit megbízatásaink során felmérjük ügyfeleink komplex informatikai működését, és összevetjük azt a vonatkozó informatikai és információbiztonsági szabványokkal (pl. CobiT1, ISO/IEC 270002, COSO3, ITIL4), illetve a hazai és a nemzetközi iparági gyakorlattal. A feltárt hiányosságokhoz üzleti kockázatot társítunk, amely üzleti kockázatot az auditált szervezet üzleti tevékenységének és üzleti folyamatainak az ismeretében állapítunk meg. Az informatikai audit ajánlásainkat úgy fogalmazzuk meg, hogy azok az adott szervezet informatikai és információbiztonsági architektúrájának a fejlettségi szintjén megvalósíthatóak legyenek. Informatikai audit típusú szolgáltatásaink segítségével átfogó képet kaphat arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező társaság informatikai rendszerei mennyire biztonságosak és megbízhatóak, továbbá megbizonyosodhat róla, hogy a társaság a különböző jogszabályokban és nemzetközi szabványokban lefektetett követelményeknek megfelelően működik-e.
Belső kontrollrendszer kialakítása, kiemelten az integrált kockázatelemzés elvégzésére: Gyakorlati tapasztalataink szerint több fogalom keveredik a szervezeti vezetők körében, melyet szükséges tisztázni: KOCKÁZATELEMZÉS: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a költségvetési szerv tevékenységében és belső kontrollrendszerében rejlő kockázatokat; INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését; A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben a) világos a szervezeti struktúra, a folyamatok átláthatóak, b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, c) meghatározottak, ismertek és elfogadottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, d) átlátható a humánerőforrás-kezelés, e) biztosított a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése.
Jogszabályi és belső szabályzati megfelelés vizsgálata, hiányosságok feltárása és javító intézkedések támogatása. Cégünk vállalja szükség esetén a költségvetés alapján gazdálkodók részére a belső szabályzatok elkészítését.
Integritással kapcsolatos szabályzati rendszer kialakítása (úgy mint kockázatkezelési szabályzat, összeférhetetlenségi szabályzat, etikai szabályzat, panaszkezelési szabályzat, ellenőrzési nyomvonal, szervezeti integritás sértő események kezelésének eljárásrendje , beszerzési, közbeszerzési szabályzat kialakítása stb.). Integritás és korrupciós kockázatok felmérése a teljes folyamat dokumentálásával, munkakörök korrupciós kockázatok szerinti értékelése, annak dokumentálása. integritás tanácsadói feladatok ellátása.
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetniük az alábbi szervezeteknek: a) minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet, b) 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv, állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, és az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság, c) létszámtól függetlenül minden olyan szervezet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik. 2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat. A kötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy gazdasági társaságról vagy alapítványról vagy bármi egyéb szervezetről van szó. 2025. január 1. napjától visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetnie a 10 000 főnél több lakosú települések helyi önkormányzatainak és a legalább 50 főt foglalkoztató, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetnek és gazdasági társaságnak.